Forrás: MTI
Csempészett rakományt találtak egy 1700 éves ókori római hajóroncs rakterében.
Az Észak-Afrikából tartó 16 méter hosszú és 5 méter széles hajó Szicília partjainál süllyedt el a Kr.u. 3. században. A roncsra egy fél éve találtak rá kétméteres mélységben olasz búvárrégészek – olvasható a Discovery News hírei között.
Forrás: MTI
Balzac, az író és Daumier, a karikaturista kíméletlenül pellengérre állították a francia jegyzőket, mint pénzéhes és korrupt okiratgyártókat vagy olyan személyekként ábrázolták őket, akik tudatlanságukat nagyképűséggel leplezik.
Párizsban viszont egy kiállítás azt bizonyítja, hogy ezek az emberek azon túl, hogy a jogbiztonságot szolgálták és a polgári családok tanácsadóiként tevékenykedtek, "koruk fontos tanúi is voltak".
Forrás: MTI
A száz éve, első útján elsüllyedt Titanic 3800 méteres mélységben, nagy területen szétszóródott roncsmezője egyben a világ legnagyobb tengeri temetője is. A fedélzeten tartózkodók és a halottak pontos számáról a mai napig valamelyest eltérő becslések vannak forgalomban, de az általánosan elfogatott adat szerint minden idők lehírhedtebb hajókatasztrófájában a 2225 utas és tengerész közül 1512-en vesztek oda.
A pillanat, amikor a tengerhajózás egyetemes történetének addig megépített legnagyobb hajója 1912. április 15-ére virradóra, Újfundland partjaitól 600 kilométerre nekirohant egy hatalmas jéghegynek, egyben a Titanicon utazók csaknem a felének a halálos ítéletét is jelentette.
Forrás: MTI
Középkori arab kéziratok segítségével kutatják az időjárási anomáliákat spanyol tudósok, akik tanulmányukat a Weather című folyóiratban tették közzé.
Az Extremadurai Egyetem kutatói javarészt a Kr.u. 9-10 századi dokumentumokat, az iszlám történetírók, földrajztudósok 816 és 1009 közötti időszakból származó feljegyzéseit elemezték, de felhasználtak valamivel későbbi forrásokat is. A korabeli feljegyzések elsősorban társadalmi és vallási eseményekre vonatkoznak, de a szerzők bele-beleszövik a szokatlan időjárásra vonatkozó észrevételeiket is – olvasható a Popular Archaeology (http://popular-archaeology.com) régészeti hírportálon, valamint a PhysOrg (http://www.physorg.com) tudományos honlapon.
Forrás: MTI
Megújult a csaknem nyolc évszázados múltra visszatekintő boldogkői vár több része, az Új Széchenyi Terv keretein belül uniós támogatásból megvalósult projekt elsődleges célja a műemlék vonzerejének és a nyújtott szolgáltatások számának jelentős növelése – a csaknem 150 millió forintba került beruházást szombaton adták át.
Megújult egyebek mellett a palotaszárny, a háromszögű torony, a szárazmalom, új kiállítótereket alakítottak ki. A fejlesztésnek köszönhetően évente legalább 40 ezerrel több látogatót fogadhat az ódon vár, és az ide látogatók hosszabb időt tölthetnek Boldogkőváralján és környékén.
Forrás: MTI
A neandervölgyi ember negyedmillió évvel ezelőtt már használta a vörös okkert, sok tízezer évvel korábban, mint eddig feltételezték – derítették ki a Leideni Egyetem kutatói, akik vizsgálataikat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban ismertették.
A neandervölgyi embertől származó legkorábbi leletek a pleisztocén korban, 600 ezer és 350 ezer évvel ezelőtti időszakban jelentek meg.
Forrás: MTI
Elhunyt 102 éves korában Werner Otto német vállalkozó, a világ egyik első modern katalógusáruháza, az OTTO alapítója.
A család keddi közleménye szerint az üzletember karácsony előtt halt meg hamburgi otthonában.
Az OTTO vállalatcsoport jelenleg világszerte nagyjából 50 ezer embert foglalkoztat, éves forgalma meghaladja a 10 milliárd eurót. Werner Otto 1949-ben alapította céget 6 ezer márka tőkével és négy munkatárssal.
Forrás: MTI
Kheopsz-fáraó piramisának rejtett ajtóit tárhatják fel jövőre annak a brit cégnek a reményei szerint, amely megalkotta a Dzsedi-robotot.
A gízai nagy piramis, amely Kr.e. 2580-2530 körül épült, egyedüliként maradt fenn az antik világ hét csodája közül. A piramis négy szűk járatának rendeltetése 1872-es felfedezésük óta foglalkoztatja az egyiptológusokat. A két felső a "Király sírkamrájától" a külvilág felé vezet, s egyes elképzelések szerint az uralkodó lelkének (Kájának) kijáratai voltak.
Forrás: MTI
Egy kétezer éves, római kori rejtélyes hármas gyilkosság ügyében nyomoznak a régészek az észak-olaszországi Modena városában.
Az ArcheoModena szakemberei a város keleti részén folytatott építkezési munkálatok helyszínén találtak rá a három hiányos csontvázra. A szakemberek először egy ókori hamvasztásos temetkezési területet és egy első századi római öntöző csatorna maradványait fedezték fel mindössze hatvan centiméterrel a felszín alatt.
Forrás: MTI
Díszes ókori lószerszámokat "fedeztek fel újra" a kairói Egyiptomi Múzeum raktárában: a kutatók szerint az igen jó állapotban fennmaradt leletek segítségével rekonstruálható, hogy miként használták a harci szekereket.
A két ló által vontatott harci szekereket előszeretettel ábrázolták az óegyiptomi művészek.
Különleges ajándékkal tiszteleg a legendás Aranycsapat előtt a nemzeti vasúttársaság: a MÁV Csoport a londoni Wembley Stadionban aratott történelmi 6-3-as siker 58. évfordulójának alkalmából a tizenegy labdarúgót ábrázoló, teljes felületet betöltő grafikát helyezett el az egyik modern mozdonyán.
A szerelvényt pénteken, a Magyar Labdarúgás Napján, ünnepélyes keretek között mutatták be a fővárosi Nyugati pályaudvaron, ahol elhangzott, hogy a közel 86 tonnás, mintegy húsz méter hosszú vonatjármű "felmatricázásához" több mint száz négyzetméternyi fóliát használtak fel a dekoratőrök.
Forrás: MTI
A Romulust és Remust szoptató nőstényfarkas bronzszobra miatt csaptak össze ismét az olasz és német tudósok. A német sajtó azt írta, hogy az olaszok szándékosan meghamisítják a farkas életkorát.
A római Capitoliumi Múzeumban őrzött farkasszobor eredetét magyarázó felirat kijavítását sürgette a Der Spiegel című német hetilap azt állítva, hogy a közhittel ellentétben nem ókori, hanem a középkorban született alkotásról lenne szó.
